A régi görögöknél tavaszkezdő ünnep. Magyarországon néhány száz évvel ezelőtt a tűzhelyek lángját ezen a napon gyertyalánggal élesztették, innen származik a „gyertyaszentelő” név.

E naphoz fűződik a következő hiedelem is: „Ha a medve szép időt lát, tovább folytatja az álmát, de ha hideg, csúf az idő, akkor már a tavasz megjő.”

Február 3. – Balázs napja

„Balázsjárás”- Szent Balázs a gyerekek védőszentje, aki nemcsak megvédte őket a betegségektől, hanem tanította is őket. Az iskoláskorú gyerekek házról-házra jártak, adományt gyűjtöttek, iskolába toboroztak, köszöntőt mondtak.

Febr. 6. Dorottya napja

Ha Dorottya hideg, tíz nap múlva is az lesz . ,,Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja.” (Julianna napja febr. 16.)

Febr. 14. Bálint napja

A tyúkültetés ideje, fészket kezdenek rakni a verebek.

Febr. 19. Zsuzsanna napja

Zsuzsanna elviszi a havat, megszólaltatja a pacsirtát.

Febr. 24. Jégtörő Mátyás napja

Ahol nem Zsuzsanna, ott Mátyás viszi el a havat.
“Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.”
“Mátyás, Gergely, két rossz ember.” -vagyis febr. 24-én és márc. 12-én visszatérhet a hideg.

Hamvazószerda – Változó ünnep

Mindig 40 nappal előzi meg a húsvétot. Ekkor temették el a telet. Felöltöztetett szalmabábút égettek, vagy a folyóvízbe dobva elúsztatták. Ezzel a szokással végződtek a farsangi mulatságok, s kezdetét vette a negyvennapos böjt, mely a húsvét előtti nagyhétig tartott.

12►

Közös karácsonyi készülődés…

12►

A karácsonyi délelőttről TÉNYLEG csak néhány kép…

Képek, amelyek még ősszel készültek az óvoda legfiatalabbjairól

12►

Óvodáink hagyománya szerint minden évben sor kerül a Farsang megünneplésére, a gyermekek nagy örömére. Ez a rendhagyó nap remek alkalom minden kis óvodás számára, hogy a szívéhez legközelebb álló mesehősének vagy éppen kedvenc állatkájának öltözzön be. Az alábbi írásunkban összegyűjtöttük, hogy mivel és hogyan készülődhetünk kisgyermekünkkel a farsangra, hogy ez által elkerüljük a kapkodást.

• Először is érdeklődjünk az óvodában, hogy mikor és milyen formában tartják a Farsangot. A szokások óvodánként változnak, amihez igazodnunk kell. Gyakran kis- és középső csoportban például csak egy állatos maszkot kérnek az óvónők, megkönnyítve ezáltal a kicsik beöltözését.
• Farsang időszaka Vízkereszttel (január 6.) elkezdődött, így már kezdjünk el gyermekünkkel is beszélgetni a Farsangról, és természetesen arról, hogy minek öltözne be szívesen. Itt két eset szokott lenni: vagy nagyon sok ötlet közül kell kiválasztanunk az igazit, vagy pedig ötlet nélkül ülünk, mert gyermekünknek semmi nem tetszik. A titok nyitja, hogy hagyunk időt a jelmez kitalálására. Meglesz az eredmény!
• A jelmezötlet birtokában kezdjük el tervezni a megvalósítást. Milyen kellékek kellenek hozzá? Milyen meglévő ruhák átalakítása? Esetleg mit kell rövidáru boltból beszereznünk? Itt is az idő a legfontosabb tényező, hogy ne utolsó nap kezdjünk el kapkodni.
• A jelmez készítése során tartsuk szem előtt, hogy:
  - biztonságos legyen,
  - könnyű legyen a fel- és levétele
  - kényelmes legyen a viselete: ne legyen se túl szoros, se túl meleg
• Ha már időt szánunk a jelmezkészítésre, akkor érdemes tartós darabot létrehoznunk, ami aztán egész évben kedvenc kellék lehet az otthoni játékok során is.
• A készítésbe vonjuk be gyermekünket is, így már az előkészületek is remek szórakozást jelenthetnek.
• Amikor elkészült a jelmez, a gyermekek már szívesen játszanak benne otthon is, ami nagyszerű dolog! Így megszokják, megszeretik, és már, mint egy ismert játék vihetik magukkal az óvodába, Farsang napján.

A Farsangi készülődéshez összegyűjtöttünk számos receptet, mondókát és hagyományt, ami  Farsangi összeállításban olvasható.

Lengyel Katalin írása.

ÉRDEMES ezt a honlapot látogatni, sok érdekes információ található az óvodák életéről, gyermekeinkről….

123►

A délutáni hangulatról, képekben:

123►

A madársereglet vidám látványt nyújt, a gyerekek örömmel figyelik az etető körüli életet.

Az eleséggel teli etető kertünk és a környező erdők madarain is segít, még a leghidegebb telet is átvészelik a közreműködésünkkel.

• A madáretetést csak akkor kezdjük el, ha biztosak vagyunk benne, hogy lelkesedésünk tél végéig kitart. Az etetéshez hozzászokott madarak a tartósabb hideg beálltával hamar éhen pusztulnak, ha nem folyamatos az élelem-utánpótlás.

Ahol a madarak biztonságban hozzáférhetnek, oda bárhová érdemes élelmet kihelyezni!

- A lábon álló, tetővel fedett dúcetetőben az eleség csapadékos időben is száraz marad.

- Alkalmazhatunk ágakról lógó, magokat, mogyorót, diót tartalmazó etetőket is, melyek oldalán megkapaszkodva ügyesen ki tudják szemezgetni a kedvükre való csemegét.

A legegyszerűbb madáretető: – Eldobható üdítős flakonból – első lépésként az üveg szájára tekerjük vissza a kupakját, de úgy, hogy közben rácsíptetünk kötöző zsineget vagy drótot. A flakon testéből vágóeszközzel nyílást vágunk. Itt töltjük be a táplálékot, és ezen fognak be és kiszállni a madarak. Miután megraktuk madáreleséggel a pár perc alatt elkészült etetőt, már tehetjük is ki a közeli bokorra vagy fára.

Ha van rá lehetőségünk, készíthetünk egyszerre több ilyen eledeltartót is.
A kihelyezett eleségtartókat érdemes két – háromnaponta ellenőrizni, eledellel utántölteni.

A madáretető készítés lehet közös hétvégi, családi program. Fontos, hogy gyerekek felnőtt jelenléte nélkül veszélyes szerszámokkal (fúróval, fűrésszel, kalapáccsal) ne dolgozzanak, mert maradandó sérüléseket okozhatnak maguk és társaik bánatára. Magasba való madáretető kihelyezést is bízzuk felnőttekre.

Mit rakjunk az etetőbe?

Az etetőkbe elsősorban sok energiát tartalmazó olajos tartalmú magvakat szórjunk (napraforgó, tökmag, dió, mogyoró). A legismertebb és legjobb téli madáreleségek ezeken túlmenően a köles, a muhar és az egyéb apró szemű magok. A fekete rigók előszeretettel csemegéznek főtt rizst, főtt tésztát, levesben főtt zöldségeket, almát vagy répát. Az almát egészben vagy félbevágva is kiszúrhatjuk egy faág hegyére, de mindenképpen vastagabb ágat válasszunk, amely elbírja a falatozó madarat. A cinegék szeretik a sok energiát tartalmazó állati zsiradékot (nem sós szalonnát, marhafaggyút) vagy a cinkegolyót.

A kisgyermekek is segédkezhetnek a madáreleség elkészítésében. Fűzzünk fel egy zsinegre földimogyorót, dióbelet, aszalt gyümölcsöket, és akasszuk a füzért egy jól látható faágra, így az apróságok is kedvüket lelhetik a saját „művükből” táplálkozó madarakban.

Madárkalácsot is készíthetnek:

- Olvasszuk fel a zsírt (marhafaggyút), keverjünk bele diót, különféle magvakat, napraforgót, mogyorót, szárított gyümölcsöket. Amint a keverék kezd megszilárdulni, gyúrjunk belőle labdát egy szál madzag körül, és tegyük félre hűlni a hűtőszekrénybe. A megkeményedett labdát görgessük bele a belsejéhez is használt magvakba. Kössünk hurkot a madzag végére, és függesszük fel a madáreleséget egy faágra vagy a madáretetőre.

Az eleséget mindig olyan helyre kell tenni, ahol szárazon marad.

Ne adjunk a madaraknak kenyérbelet, kenyérmorzsát, mert ezek erjedésnek indulva gyomor- és bélgyulladást vagy – még rosszabb esetben – akár a madarak pusztulását is okozhatják.

Az etetés mellett ne feledkezzünk el a madarak itatásáról sem, hiszen a téli fagyok beálltával a természetes ivóvízforrások is megcsappannak. Nagyobb hidegek esetén a kitett víz reggelre befagyhat, ezért mindennap (lehetőleg már reggel) szánjunk néhány percet az itatókban lévő víz cseréjére. A jégdarabokat kocogtassuk ki az itatóból, majd töltsük fel friss langyos vízzel.

Madáreleség-lelőhelyek
• Fressnapf
• Barkácsáruházak – Praktiker, Bricostore, Baumax
• Hipermarketek

Természetes madáretetők a bogyókat termő fák és bokrok (pl. tűztövis, som, madárbirs, húsos som), ezek sok madarat vonzanak a kertbe ősszel és télen. A zárt, dús bokrok biztonságos fészkelőhelyül is szolgálnak.

• A madarak tápláléka a téli hónapok kivételével megtalálható a természetben!

Jó barkácsolást és sok-sok tollas vendéget kívánunk mindenkinek!!!